A f�ldreng�s val�j�ban a f�ldk�reg – F�ld�nk felsz�n�nek szil�rd, de t�redezett, n�h�ny 10 kilom�ter vastag fels� burka - t�r�s�vel j�n l�tre. A k�l�nb�z� f�ldk�reglemezek folyamatos, lass� mozg�sban vannak: egyesek t�volodnak egym�st�l, m�sok �tk�znek, egym�shoz pr�sel�dnek. Az ilyen �tk�z�sek ut�n hatalmas fesz�lts�g j�n l�tre a lemezben eg�szen addig, m�g a f�ldk�reg elt�rik, �s a kor�bbi fesz�lts�g energi�v�, hull�mokk� alakul. K�pzelj�k el, amikor egy botot a k�t v�g�n�l fogva hajl�tunk, am�g el nem t�rik: ez a „reccs” val�j�ban a f�ldreng�s – szeml�lteti a jelens�get az FN-nek T�th L�szl� szeizmol�gus. L'Aquila, 2009. �prilis 6. (MTI) A katasztr�fa m�rete a k�r�lm�nyeken m�lik A mostani olaszorsz�gi f�ldreng�s forr�sa az a fesz�lts�g, amit afrikai �s az eur�zsiai k�zetlemez egym�shoz pr�sel�d�se gener�l. A k�t hatalmas t�meg nem egy vonalban fesz�l egym�snak, hanem t�bb, 100-1000 kilom�ter hossz� t�r�sek alkotta z�n�t kell elk�pzelni. A gyakori f�ldreng�seken t�l Afrika �s Eur�pa „k�zeled�s�nek” k�sz�nhet� m�g t�bbek k�z�tt, hogy folyamatosan emelkedik az Alpok, �s �vmilli�k m�lva Afrika �sszeforr Eur�zsi�val: elt�nik a F�ldk�zi-tenger, Szic�lia, Korzika, az olasz csizma. Mindebb�l k�vetkezik, hogy nemcsak It�lia, hanem az eg�sz mediterr�n t�rs�g f�ldreng�svesz�lyes �vezet, legink�bb a F�ldk�zi–tenger keleti partvid�ke. Olaszorsz�gban 10-12 �vente jelentkezik 6-os er�ss�g� f�ldreng�s, amely egy�bk�nt nem sz�m�t t�l er�snek. Az �ltala okozott katasztr�fa m�rete minden esetben a k�r�lm�nyeken m�lik: milyen �llapot�ak az �p�letek, milyen messze esik t�l�k a f�ldreng�s k�zpontja, �p�t�s�kn�l betartott�k-e a k�telez� el��r�sokat – sorolja T�th L�szl�. F�ldreng�sek az Euro-mediterr�n t�rs�gben (piros: k�t napn�l kor�bbi, k�k: 2-7 napja, z�ld: 7-14 napja, sz�rke: 14-30 napja) forrr�s: GeoRisk F�ldreng�skutat� Int�zet A puszt�t�st �s az energi�t is m�rik A f�ldreng�sek erej�t k�t m�don m�rik. Az egyik az �gynevezett magnit�d�s sk�la, k�zismert nev�n a Richter-sk�la, ami a geofizika eszk�zeivel a k�zetlemezek t�r�se sor�n lezajlott folyamatok energi�j�t adja meg. �rtelemszer�en ennek a sk�l�nak nincs v�gs� �rt�ke, de a 9-es fokozatn�l l�nyegesen er�sebbet eddig nem m�rtek. H�tf� hajnalban Olaszorsz�g k�z�ps� r�sz�n 6-os szintet regisztr�ltak. A m�sik, sokkal r�gebbi m�dszer a f�ldreng�s hat�s�t szeml�lteti egy 12 fok� sk�l�n. Az 1-es er�ss�g p�ld�ul m�g az emberek sz�m�ra nem is �rz�kelhet�, a 2-est m�r meg�rezz�k, 5-�sn�l megrepednek a h�zfalak �s �gy tov�bb, m�g a 12-es fokozat m�r a tot�lis pusztul�s. Ez a m�rt�k nem egzakt, helyr�l-helyre v�ltozik, hiszen a puszt�t�s m�rt�ke az �p�letek min�s�g�n �s a f�ldrajzi t�vols�gon m�lik. Magyarorsz�gon is gyakori Nem igaz a k�zv�leked�s, hogy Magyarorsz�gon nincsenek f�ldreng�sek: �tlag 100-150 �venk�nt a mai Magyarorsz�g ter�let�n is m�rnek 6-os magnit�d�j� reng�seket, kisebbeket pedig m�g gyakrabban, ak�r �vente 100-120-at. Ezekb�l a kisebb f�ldmozg�sokb�l az emberek �vi n�gyet-�t�t �rz�kelhetnek, er�ss�g�k a centrum k�rny�k�n k�r�lbel�l 2,5-es. A K�rp�t-medenc�ben 1500 �vre vannak adataink f�ldreng�sekr�l: az els�t 456-ban jegyezt�k fel a R�mai Birodalom r�sz�t alkot� mai Szombathely t�rs�g�ben. F�ldreng�sek Magyarorsz�gon (forr�s: GeoRisk F�ldreng�skutat� Int�zet) A le�r�sok alapj�n a tud�sok ma el tudj�k helyezni ezeket a magnit�d�-sk�l�n: a leger�sebb, 6,2-es reng�s p�ld�ul Kom�romot r�zta meg, de a XX. sz�zadban is f�ltucatnyi 5-6-os magnit�d�j� f�ldmozg�st m�rtek. A legut�bbi, Berhida mellett kipattant 5-�s er�ss�g� reng�s komoly k�rokat okozott – mondja a szakember. Er�sen reng a f�ld Erd�ly d�lkeleti hat�r�n is, a H�romsz�ki Havasokban nem ritka a 7-es er�ss�g� f�ldmozg�s, ami m�g Budapesten is megmozgatja a magasabb h�zakat. Magyarorsz�g teh�t nem „f�ldreng�smentes”, �s mivel ezek a mozg�sok nem jelezhet�k el�re olyan szinten, hogy p�ld�ul kitelep�t�seket lehessen elrendelni, a legfontosabb a felk�sz�lts�g. B�r k�l�nb�z� szabv�nyok vonatkoznak az �p�tkez�sekre, ezeket sem haz�nkban, sem m�shol a vil�gban nem tartj�k be marad�ktalanul. A h�tf�i olaszorsz�gi f�ldreng�st sem l�tt�k el�re, b�r voltak jelek, amelyek �l�nk f�ldmozg�st vet�tettek el�re. Csakhogy a tud�sok nem az orsz�g k�z�ps� r�sz�ben v�rtak f�ldreng�st, hanem „csizma sark�ban”, Puglia tartom�nyban.