A kutat�si eredm�nyekr�l a Nature Biotechnology, a brit Nature tudom�nyos foly�iratcsoport egyik lapja sz�molt be vas�rnap.

A norwichi John Innes Centre biotechnol�giai int�zet kutat�i a kerti oroszl�nsz�j (vagy m�s n�ven t�tika) vir�g k�t g�nj�t �ltett�k �t a paradicsomba. Ezek a g�nek szab�lyozz�k a sok n�v�nyben �s gy�m�lcsben el�fordul� antoci�n pigment k�pz�d�s�t. Ez a fest�kanyag teszi a gy�m�lcs�ket k�kk�, piross� vagy b�borsz�n�v�.

A kutat�k abb�l indultak ki, hogy az emberek t�bbs�ge nem eszik napi �tsz�r z�lds�get �s gy�m�lcs�t, ahogy az eg�szs�ges volna. Ez�rt szerint�k ink�bb az �ltal�ban fogyasztott �teleket kellene feld�s�tani az eg�szs�g szempontj�b�l fontos anyagokkal.

A kutat�k a genetikailag m�dos�tott b�borparadicsomot egereken tesztelt�k. A k�s�rleti �llatokat el�bb szint�n genetikailag r�kra hajlamos�tott�k, majd tart�san a magas antoci�n tartalm� paradicsommal etett�k. A kutat�k meg�llap�t�s szerint ezeknek az �llatoknak a t�bbiekhez k�pest l�nyegesen n�tt a �lettartamuk.

A kutat�svezet�, Cathie Martin szerint ez az els� eset, hogy egy genetikailag m�dos�tott term�k val�ban mindenki sz�m�ra el�ny�s tulajdons�gokkal rendelkezik. A kor�bbi g�nm�dos�tott term�kek �ltal�ban a termel�k dolg�t k�nny�tett�k meg (mint p�ld�ul a k�rtev�kkel szemben ellen�ll� n�v�nyfajt�k).

Igaz, vannak m�s, szint�n az eg�szs�ges t�pl�lkoz�st szolg�l� g�nm�dos�tott �lelmiszerek, mint az aranyrizs vagy az A-vitamin szintj�t emel� ban�n, de egyik sincs kereskedelmi forgalomban.

A g�ntechnika ellenz�i szerint a m�dszernek lehetnek k�ros hat�sai az emberi eg�szs�gre �s a k�rnyezetre. A szak�rt�k t�bbs�ge viszont azt mondja, hogy a k�ros hat�sra utal� bizony�t�k null�val egyenl� vagy elhanyagolhat�an kicsi.