A sv�d kir�lyi akad�mia indokl�s�ban „�j kiindul�si pontok, k�lt�i kalandok, �rz�ki ext�zis szerz�j�nek, az uralkod� civiliz�ci� feletti �s alatti embers�g kutat�j�nak" nevezte a 68 �ves �r�t, a Terra Amata szerz�j�t.

A Wikipedia szerint Le Cl�zio irodalmi munk�ss�ga k�t r�szre oszlik. Az els�, az 1963-t�l 1975-ig tart� id�szakot az �r� a nyelv �s az �r�s formai k�s�rletez�s�nek sz�nta, ahogyan kort�rsai, Georges Perec vagy Michel Butor. Ekkor az irodalom �j�t�j�nak, l�zad�j�nak tartott�k, ahogyan Michel Foucault �s Gilles Deleuze-t.

Az 1970-es �vek v�g�n Le Cl�zio st�lusa drasztikus v�ltoz�son ment kereszt�l. Abbahagyta a k�s�rletezget�st. Reg�nyeinek hangv�tele kev�sb� gy�tr�, ahogyan a gyermekkor�r�l �s a kamaszkor�r�l �rt. A nagyk�z�ns�g pedig egyre ink�bb vev� lett a m�veire.

Magyarorsz�gon a K�rforg�s c�m� m�ve jelent meg, amelyr�l azt �rta: „Nem a Paradicsom veszett el, hanem a k�rben forg� id�. Az �tvenes-hatvanas �vek Nizz�ja t�k�letesen alkalmas volt r�, hogy ott �br�ndozhassak kiss� k�ts�gbeesetten az �seim otthon�ul szolg�l� Mauritius-szigetr�l."

Bej�tt a pap�rforma

Az id�n is olyan szerz�k neve mer�l fel leggyakrabban, akiket m�r �vek �ta a kit�ntet�s v�rom�nyosai k�z�tt tartanak sz�mon. Az irodalmi f�rumok �vek �ta es�lyesnek v�lik Adunist (Ali Ahmad Said Asbar sz�riai k�lt�), Tomas Transtr�mert (sv�d �r�, k�lt�, ford�t�) �s Bob Dylant, de szok�s szerint Umberto Eco, Salman Rushdie, Murakami Haruki, Philip Roth, Milan Kundera, Amos Oz, Les Murray �s Ko Un neve is a lehets�ges d�jazottak k�z�tt.



Mindemellett a Landbrokers fogad�oldal toplist�j�t el�g j� es�llyel (kett� az egyhez oddsszal) vezette szerd�n d�lut�n Jean-Marie Gustave Le Clezio, �t Claudio Magris (5/1), Adunis (6/1), �s az izraeli Amos Oz (8/1) k�veti. A fogad�oldal es�lyt ad az amerikai �r�knak is: Joyce Carol Oates (8/1), Philip Roth (8/1), Don DeLillo (9/1) el�kel� helyen szerepel a list�n.

Magyar d�jas is van

Az 1895-ben alap�tott, majd els� �zben 1901-ben adom�nyozott Nobel-d�jak sor�ban az irodalmit azoknak �t�lik oda, akik kiemelked�t alkottak az irodalom ter�n. A kit�ntet�st 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 k�z�tt nem osztott�k ki.

K�tszer az is el�fordult, hogy a d�jazottak visszautas�tott�k az elismer�st. Borisz Paszternak szovjet-orosz k�lt� 1958-ban politikai okokb�l volt k�nytelen lemondani r�la, 1964-ben pedig Jean-Paul Sartre francia filoz�fus, reg�ny- �s dr�ma�r� pacifizmus�val nem tartotta �sszeegyeztethet�nek a d�j �tv�tel�t.

2002-ben Kert�sz Imre vehette �t az irodalmi Nobel-d�jat a Sorstalans�g c�m� reg�ny��rt. Tavaly nagy meglepet�st okozott a sv�d kir�lyi akad�mia azzal, hogy Doris Lessing brit �r�n�t r�szes�tette irodalmi Nobel-d�jban.