A nevadai szikl�s hegyvid�k �led�kes r�tegeiben v�zben �l� kism�ret� – k�r�lbel�l egy centim�ter sz�les - sokl�b� �llat nyom�nak maradv�nyait tal�lt�k - �rja a National Geographic Online. A k�t p�rhuzamos pontsor 570 milli� �ves, ami azt mutatja, hogy a l�bbal rendelkez� �llatok 30 milli� �vvel kor�bban jelentek meg a f�ld�n, mint ahogyan azt a tud�sok kor�bban felt�telezt�k – mondta el Loren Babcock, az Ohi�i Egyetem F�ldtani Int�zet�nek kutat�ja.

A Neoproterozoikum f�ldt�rt�neti korszakon bel�li �gynevezett ediacarai id�szakban (630-542 milli� �vvel ezel�tt) els�sorban mikrob�k �s egyszer� t�bbsejt� �llatok �ltek a f�ld�n. Az egyenk�nt k�t millim�ter �tm�r�j� l�bnyomok azonban arra utalnak, hogy m�r a Kambrium-korszak el�tt is - amikor az �llatok t�bbs�ge megjelent �s kifejl�d�tt a f�ld�n - voltak olyan l�nyek, amelyek l�bbal k�zlekedtek.

Babcock szerint m�g nem rendelkeznek teljesen meggy�z� bizony�t�kokkal, de a l�bnyom-fossz�li�k felfedez�se er�s�ti az ut�bbi felt�telez�seket. A professzor szerint a megtal�lt lenyomat alapj�n az �llat faj�t nem lehet meg�llap�tani, val�sz�n�leg egy f�regszer� �l�l�nyr�l van sz�. A l�ny testhossza �s l�bainak sz�ma sem ismert.