|
Itt a vilgvge-gp
2008.09.17. 13:53
Nem csak a tudomnyos vilg vrta izgatottan a valaha plt legnagyobb rszecskegyorst beindtst. Tbben attl tartanak, ha beindul, eljn a vilgvge.
Az Eurpai Nukleris Kutatsi Szervezet, ismertebb nevn, a CERN, j rszecskegyorstjt, az LHC-t (Nagy Hadron tkztet - Large Hadron Collider) szerda dleltt nneplyesen zembe helyeztk.
A vilgvge kicsit mg vrat magra: els alkalommal nem tkztetnek rszecskket, hanem azt vizsgljk, a protonnyalbok vgigfutnak-e a gigantikus gyorstgyrben. Az els "les" tkztetst oktberre tervezik a tudsok. A vilgvge-elmlet hvei ettl tartanak igazn. Szerintk az tkzsek sorn olyan miniatr fekete lyukak keletkeznek majd, melyek beszippantjk a bolygt. Szerencsre nincs igazuk.
Az j gyorst nem a bolgyt elpusztt berendezs-szrnyeteg, hanem az emberisg egyik legnagyobb tudomnyos-technikai vvmnya, melyhez csak a Nemzetkzi rlloms foghat.
27 km tmr
Hossz t vezetett a mai tadsig. Az LHC tlete elszr 25 ve merlt fel, majd a CERN gy dnttt, a hadron tkztet eldjt, a svjci-francia hatron ltestett Large Electron-Positron Collidert (LEP) fogja tpteni. Az 1989 s 2000 kztt zemel LEP 27 kilomter kerlet krgyrje az LHC szmra is megfelel, gy nem kellett j alagutat frni, s elg volt a rgi berendezseket korszerbbre cserlni. Persze ez csak lerva ilyen egyszer. Mg gy is komoly ptszeti s technikai problmk merltek fel az talakts sorn, s a kltsgek is hatalmasra nttek. A CERN-nek nincsenek pontos adatai, a beruhzs mintegy 3-6 millird Eurba kerlt, de legalbb sikerlt befejezni, nem gy, mint az amerikaiak gyorstjt, melynek ptst a nvekv kltsgek miatt flbehagytk.
A rszecsketkztets sorn olyan energiasrsget prblnak elrni, mely az srobbanst kvet pr milliomod msodpercben lezajl folyamatokat szimullja, s melynek rvn sikerl kimutatni a rszecskefizika standard modelljbl hinyz utols rszecskt, az eddig csak elmletben ltez Higgs-bozont.
Az tkzsekhez a rszecskket minl nagyobb energiaszintre kell hozni, amihez a fnysebessghez minl kzelebbi sebessgre kell gyorstani. A rszecskk energijt giga -s teraelektronvoltban mrik. Az LHC eldje maximum 200 GeV-ra volt kpes, az LHC elmleti cscsteljestmnye mr 14 TeV, amit akkor kapunk, ha kt 7 TeV-os energij, a fnysebessg 99,9999991 szzalkval szguld proton tkztetnk.
Az LHC a fizikai alapkutats rsze, clja az elmleti fizika mind mlyebb megismerse, ezrt a tbbmillirdos projektbl szrmaz ismeretek gyakorlati haszna taln csak a jvben fog megmutatkozni.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
