Az EU Statisztikai Hivatala (Eurostat) a napokban tette k�zz� a 27 tag�llam 2060-ra vonatkoz� n�pesed�si progn�zis�t. A gyorsjelent�s l�nyege: cs�kken� sz�let�s �s a n�vekv� hal�loz�s.

A k�p term�szetesen enn�l j�val �rnyaltabb. A 27 tag�llam n�pess�ge a k�vetkez� �vekben m�g n�ni fog: 2035-re a jelenlegi 495 milli�r�l 521 milli�ra emelkedik. Majd ezt k�vet�en indul meg a n�pess�gfogy�s, melynek eredm�nyek�ppen a progn�zis szerint 2060-ra „m�r csak” 506 milli�an lesz�nk. A term�szetes fogy�st tekintve viszont a cs�kken� trend tulajdonk�ppen m�r 2015-ben megindul, ugyanis a hal�loz�sok sz�ma ekkor m�r meghaladja a sz�let�sek sz�m�t. Viszont ezt a folyamatot a bev�ndorl�s m�g h�sz �ven kereszt�l k�pes ellens�lyozni, ez�rt csak 2035-t�l indul meg a t�nyleges n�pess�gcs�kken�s.

A n�pess�gv�ltoz�s alapj�n a tanulm�ny az EU tag�llamait k�t csoportba sorolja: 13 orsz�g, t�bbek k�z�tt Ciprus, �rorsz�g, Luxemburg, Nagy-Britannia, Sv�dorsz�g lak�inak a sz�ma n�, m�g 14 orsz�g� cs�kken. �szak-Eur�pa n�pess�ge gyorsabb n�veked�st mutat, mint a mediterr�n t�rs�g tag�llamai. A tanulm�ny meglep� eredm�nye, hogy a katolikus t�bbs�g�, hagyom�nyosan csal�d- �s gyerekcentrikus orsz�gok, mint Olaszorsz�g, Spanyolorsz�g, Lengyelorsz�g vagy Lettorsz�g sem mutat kiemelked� n�veked�st a sz�let�sek ter�n a k�vetkez� �vtizedekben. A legnagyobb vesztesek k�z� az �j tag�llamok – Bulg�ria, Lettorsz�g, Litv�nia, Rom�nia �s Lengyelorsz�g – tartoznak. K�ztudottan Magyarorsz�g is ebben a kateg�ri�ban foglal helyet. A tanulm�ny szerint 2060-ra 13 sz�zal�kos cs�kken�ssel 8,7 milli� lesz haz�nk l�leksz�ma.

Az Eurostat szerint 2060-ra v�ltoz�s v�rhat� az eur�pai ranglista �l�n is: Nagy-Britannia lev�ltja N�metorsz�got a vezet� helyr�l. N�pess�gsz�m alapj�n ugyanis mintegy �tven �ve N�metorsz�g �ll az eur�pai ranglista elej�n. A jelenlegi 82 milli�s N�metorsz�g viszont 2060-ra 70 milli�ra zsugorodik, ami 14 sz�zal�kos cs�kken�st jelent. Viszont Nagy-Britannia – a mai 61 milli�hoz k�pest – 77 milli� f�s prognosztiz�lt lakoss�ggal k�t helyet ugrik el�re. B�r becsl�sek szerint Franciaorsz�g lakoss�ga 12 sz�zal�kkal, a mai 62 milli�r�l 72 milli�ra n� majd, ez csak a jelenlegi m�sodik helyez�s meg�rz�s�hez elegend�. �gy N�metorsz�g a mostani els�r�l a harmadikra cs�szik vissza.

A folyamat egy�ttal az id�sebb koroszt�ly ar�ny�nak duzzad�s�val j�r. Az �tlag�letkor a mai 40 �vr�l 48-ra ugrik az EU 27 tag�llam�ban. 2060-ban az EU lakoss�g�nak 30 sz�zal�ka 65 �ves vagy id�sebb lesz. A legfiatalabb lakoss�got (a 65 �v felettiek ar�nya alapj�n) Luxemburg (23,6%), Nagy-Britannia (24,7%) �s D�nia (25%) tudhatja majd mag��nak. A legid�sebbek ar�ny�ban Lengyelorsz�g �ll majd az �len 36,2 sz�zal�kkal, ezt k�veti Szlov�kia 36,1 �s Rom�nia 35 sz�zal�kkal. Haz�nkban a 65 �v felettiek mennyis�ge szinte megdupl�z�dik, a mai 16,2 sz�zal�kr�l 31,9 sz�zal�kra, a 80 �v felettiek� pedig 7,6 sz�zal�kr�l 23,5 sz�zal�kra b�v�l. A v�ltoz�s igen kedvez�tlen�l hat a munkak�pes kor�ak �s az eltartottak ar�ny�ra is. M�g ma az Eur�pai Uni�ban �tlagosan 4 munkak�pes kor� jut egy nyugd�jasra, 2060-ban m�r csak 2:1 lesz ez a viszonysz�m.