Egy �j tanulm�nyban az 1918-as vil�gj�rv�nyt okoz�, legkevesebb 50 milli� �ldozatot szed� influenzav�rust hasonl�tott�k �ssze egy gyilkos, �m nem terjed� v�ltozattal. Az eredm�ny megd�bbent�: a k�l�nbs�g csup�n k�t kis mut�ci� a v�rus felsz�n�n. Elegend� csup�n k�t aminosavnak megv�ltoznia a v�rus fel�let�n, hogy k�nnyen terjed�v� - �s �gy vil�gj�rv�nyt okoz�v� - v�ljon. Az influenzav�rusok f� fel�leti feh�rj�je, a hemagglutinin az orrban �s a t�d�ben l�v� sejteken tal�lhat� cukrokhoz k�t�dik. Ez ut�n a v�rus behatol a sejtbe �s szaporodni kezd. A mad�rinfluenza v�rusa a 2,3-szi�lsav nev� cukrot r�szes�ti el�nyben. Az eml�s�kh�z alkalmazkodott influenzav�rus jobban k�t�dik a 2,6-szi�lsavhoz. Az eml�s�kn�l 2,3-szi�lsav csak m�lyen a t�d�ben tal�lhat�, a 2,6-szi�lsav viszont az orrban �s a torokban fordul el�. A H5N1 v�rus a 2,3 cukorhoz k�t�dik. �gy v�lik, ez�rt okoz emberekben puszt�t� fert�z�st a t�d� m�ly�n, de nem terjed emberr�l emberre, mert nem k�t�dik meg �s nem szaporodik az orrban. Terrence Tumpey �s munkat�rsai az Egyes�lt �llamok Centers for Disease Control and Prevention (CDC) nev� j�rv�ny�gyi k�zpontj�nak atlantai int�zet�ben kider�tett�k, hogy az 1918-as spanyoln�tha v�rusa nem �gy m�k�d�tt. Rekonstru�lt�k a v�rust �s megv�ltoztattak egy vagy k�t aminosavat a hemagglutininj�ben. E k�t v�ltoztat�s egy�ttesen olyann� alak�totta a feh�rj�t, amelyet az 1918-as v�rus mad�rinfluenza v�ltozat�ban tal�ltak. Ezut�n vad�szg�r�nyeket tettek ki a v�rusnak. Ezek az eml�s�k az emberhez igen hasonl� m�don kapj�k el az influenz�t. Az 1918-as v�rus hal�los volt, �s megfert�zte a t�bbi vad�szg�r�nyt is. Az egy aminosavban elt�r� v�ltozat m�g mindig gyilkolt, de gyeng�n terjedt. A k�t aminosavban elt�r� v�ltozat is hal�los volt, de nem terjedt tov�bb. Megfigyelt�k viszont, hogy mindegyik v�rus jelent�s m�rt�kben replik�l�dott a g�r�nyek orr�ban, ami azt mutatja, hogy a replik�ci� �nmag�ban nem teszi �tadhat�v� a v�rust. Ugyanazok a mut�ci�k, amelyek az 1918-as influenz�t j�rv�nyoss� tett�k nem k�vetkezhetnek be a H5N1 eset�ben, mert annak m�s a hemagglutininje. A CDC eredm�nyei azonban arra �szt�n�znek, hogy der�ts�k ki, milyen mut�ci�k teszik lehet�v� a H5N1 v�rus 2,6-szi�lsavhoz val� kapcsol�d�s�t, mivel ez teheti fert�z�v�. Ezut�n figyelhetn�nk ezeket a mut�ci�kat �s �gy m�g korai st�dium�ban lef�lelhetn�nk a kialakul� j�rv�nyt.