Pilinszky, (1921.nov.27. - 1981.m�j.27.) tetten�rhet� ideol�gi�kt�l mentesen, az embert tekintette a vil�g k�z�ppontj�nak, aki saj�tos egys�gbe �tv�zte a szubjektum hiteit �s k�ts�geit. A k�lt�szet c�lj�nak a Szent �goston-i alapt�telt tartotta, ember vagyok, k�lt� �s katolikus. Egy l�lek. Ami t�rt�nik, ami a versb�l idegen szemnek l�tszik, az nem m�s, mint a mag�nyos l�lek diskurzusa Istennel. K�l�n�s jelens�g. K�l�n�s hang - k�nt�lva olvasta verseit, mint Babits, �s hasonl�an magas frekvenciatartom�nyban, mint We�res S�ndor. Aki hozz�jutott a kal�zkazett�n terjed�, a teljes magyar nyelvter�letet bej�r� Sz�lk�k c�m� k�tet�nek (1972) hangv�ltozat�hoz, az els� h�ten a furcsa, patetikus emelkedetts�get szokta, csak ut�na kapcsolhatott �t a sz�veg�rtelmez�sre. K�l�n�s fazon. Szerelmeir�l, doh�nyz�si szok�sair�l, az iv�szatokr�l legend�k sz�ltak. Idegen test a szocializmus �p�t�s�nek adott szakasz�ban. Pilinszky J�nos a budapesti piarista gimn�ziumban �retts�gizett; jogot, majd magyar irodalmat �s m�v�szett�rt�netet hallgatott, de egyetemi tanulm�nyait nem fejezte be. Els� verseit 1938 v�g�n, 1939 elej�n a Napkelet, az �let �s a Vig�lia k�z�lte. Nemzetk�zi elismer�s�t kiv�l� versford�t�saikkal olyan k�lt�t�rsak seg�tett�k, mint az angol Ted Hughes �s a francia Pierre Emmanuel.